Bruttó alapterület

Épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

Aki építkezés előtt áll, általában a helyiségek hasznos (falak nélküli) alapterületéből szokott kiindulni. Mi lehet az oka, ha valaki mégis a bruttó alapterületre kérdez rá? Az egyik lehetőség például, hogy a kivitelezőtől bruttó m²-re vonatkozó árat kapott, és ebből számolta ki, anyagi lehetőségei milyen méretű családi ház építését engedik. De az is lehet, hogy az építési telek beépíthetősége korlátozott, és csak ekkora alapterületű ház építhető rá. Vagy a kettő kombinációja.

Bármi is volt az ok, egy biztos: erre a kérdésre előre nem lehet pontos választ adni, csak becsülni lehet, mert a bruttó és a hasznos alapterület viszonyát több tényező is befolyásolhatja.

Az alábbi táblázat néhány korábbi családi ház tervem adatait tartalmazza. A bruttó építményszint terület az, amit a beépítettség számításánál figyelembe veszünk (ebbe elvileg beleszámít a fedettterasz területe is, azonban ezt a számításnál figyelmen kívül hagytam, mert a teraszok eltérő területe jelentősen befolyásolta az eredményt).A jobboldali oszlopban lévő szám mutatja azt, hogy a bemutatott esetekben a falak a bruttó alapterület hány %-át foglalták el:

Bruttó építményszint terület (m²)

Földszinti hasznos alapterület(m²) Falvastagság (cm) %
71,75 56,88 35 20,7
97,90 78,19 30-40 20,1
101,54 80,74 40 20,5
122,67 98,99 38 19,3
147,40 114,96 50 22
148,74 120,56 40 19
154,12 126,99 37,5 17,6
172,22 135,62 43 21,2
174,41 143,48 40 17,7
200,84 158,82 50 21
286,03 231,61 38 19

Jól látható, hogy az arányszám elég változó, mivel befolyásolhatja, hogy

  • milyen vastagok a falak;
  • milyen az épület tartószerkezeti rendszere (ha nagyok a fesztávok és/vagy több a kiváltás, kevesebb belső tartófalra van szükség);
  • milyen az épület alaprajzi elrendezése, mekkora az alapterületen belül a helyiségek mérete, darabszáma.

Átlagot számolva 20% körüli az érték. Ha ugyanezeknél az épületeknél a fedett teraszokat is figyelembe vettem, az átlag 25%-ra módosult.

Related Entries